|
IGÉNYELHETŐ
A STÁTUSTÖRVÉNY ÁLTAL ELŐIRÁNYZOTT HÚSZEZER FORINTOS SEGÍTSÉG
A ISKOLÁSKORÚ GYERMEKES CSALÁDOK SZÁMÁRA
Az Illyés Közalapítvány meghirdeti
a Szüloföldön magyarul című pályázatot, amelynek értelmében
a szomszédos országokban élo magyar szülők pályázhatnak a
státustörvény által eloirányzott húszezer forintos oktatási-nevelési
és a 2390 forintos taneszköz- és tanszertámogatásra. Az anyagi
segítségnyújtás mellett a támogatók abban bíznak, hogy ezáltal
erkölcsi elismerésben is részesítik azokat a családokat, amelyek
vállalják, hogy gyermekeik anyanyelvu oktatásban részesüljenek.
A pályázaton elnyerheto támogatást
az a határon túli magyar szülo kérheti, akinek kiskorú gyermeke
életkorának megfelelo magyar nyelvu oktatásban, nevelésben
részesül, nyilatkozta a Héthatárnak Veress László, az Illyés
Közalapítvány irodavezetoje. Mint mondta, a saját háztartásban
nevelt anyanyelvu oktatásban-nevelésben részesített egy kiskorú
gyermek után 2390 forintos tankönyv- és taneszköz-, ketto
vagy több kiskorú után pedig fejenként további 20 000 forintos
támogatás igényelhet. Jogosultsági alapfeltétel, hogy a támogatást
igénylo szülo rendelkezzék magyarigazolvánnyal vagy folyamatban
lévo kérelemmel.
A támogatás célja az intézményesített
határon túli magyar oktatás vonzerejének növelése, illetve
a magyar nyelv felértékelodésének erosítése, hangsúlyozta
az irodavezeto. Ennek jegyében nyújtanak anyagi segítséget
a kiskorú gyermekeiket magyar tannyelvu óvodákba, illetve
iskolákba járató szüloknek, de a támogatók nem feledkeznek
meg azon szülokrol sem, akiknek igazoltan önhibájukon kívül
erre nincs lehetoségük. Ez esetben a kérelmezo szülonek hitelt
érdemloen kell igazolnia azt, hogy gyerekét nem intézményesített
oktatásban-nevelésben részesíti (például vasárnapi iskolák,
csángóföldi magánoktatás, anyanyelvápoló tanfolyamok a szórványban).
A státustörvény alapján az Oktatási
Minisztérium határozza meg a magyar tannyelvunek elfogadott
határon túli oktatási intézmények körét, e célból a tárca,
együttmuködve a határon túli magyar pedagógusszervezetekkel,
már fel is térképezte a Kárpát-medencében intézményesített
magyar nyelvu képzést.
Az Illyés Közalapítvány meghívásos
pályázaton jelölte ki azokat a határon túli együttmuködo szervezeteket,
amelyek logisztikai segítséget nyújtanak az igények összegyujtésében
és véleményezésében. Erdélyben a Romániai Magyar Pedagógus
Szövetség (RMPSZ), Kárpátalján a Kárpátaljai Magyar Pedagógus
Szövetség, Vajdaságban a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületve,
illetve az Észak-bácskai Magyar Pedagógus Egyesület, Szlovéniában
a Magyar Nemzetiségu Muvelodési Intézet, Horvátországban pedig
a Horvátországi Magyar Pedagógus Fórum teremti meg a lebonyolítás
személyi és tárgyi feltételeit. Szlovákia vonatkozásában folyamatban
van az együttmuködo szervezet kijelölése. Erdélyben egyébként
egy ingyenesen hívható zöldszámon napi 12 órában állnak majd
az érdeklodok rendelkezésére. A pályázat megyei és városi
képviseletein, illetve az interneten lesz elérheto. Fontos
tudnivaló, hogy a kérelemhez csatolni kell a kiskorú gyermek(ek)
születési anyakönyvi kivonatának fénymásolatát, valamint az
anyanyelvi oktatásban, nevelésben való részvételt igazoló
okirat eredeti példányát (iskola, óvodalátogatási igazolás).
A pályázatokat postán az illetékes pedagógusszerveztek címére
kell megküldeni, ott ezeket döntéshozatalra elokészítik, véleményezik,
majd továbbítják az Illyés Közalapítványhoz, ahol a kuratórium
által kijelölt oktatási állandó bizottság biztosítja a folyamatos
döntéshozatalt.
A támogatásokat az együttmuködo
szervezetek közvetítésével postai úton vagy pénzintézeti kifizetéssel
folyósítják. A kérelmezo a pályázat benyújtásakor megjelölheti
az általa választott kifizetési formát, a támogatási összeget
pedig minden esetben a lakhelye szerinti ország pénznemében
kapja meg, a forint--euró helyi pénznem aktuális jegybanki
árfolyama szerint. A jelenlegi gyakorlatnak megfeleloen az
Illyés Közalapítvány támogatásai valamennyi szomszédos országban
adómentesek, az oktatási támogatások folyósítása is a vonatkozó
jogszabályok tiszteletben tartásával történik.
A közalapítvány hatékonyságát bizonyítja,
hogy az elmúlt három esztendoben több pályázatot bírált el,
többet támogatott és összegszeruen több anyagi hozzájárulást
nyújtott, mint az azt megelozo kilenc évben összesen, hangsúlyozta
Veress László. Hozzátette: az Illyés Közalapítvány becslése
szerint a Kárpát-medencében több százezren élnek majd ezzel
a lehetoséggel, amelynek fedezetét a státustörvény alapján
a költségvetés biztosítja.
A
2002-BEN ÉLETBE LÉPŐ, HATÁRON TÚLI MAGYAROK MAGYARORSZÁGI
JOGÁLLÁSÁT ÉS KEDVEZMÉNYEIT RÖGZÍTŐ STÁTUSTÖRVÉNY
A magyar hatóságok által
kiállított, fényképpel ellátott "magyar igazolványt" az igénylő
legegyszerűbben úgy kapja meg, ha írásbeli nyilatkozatot tesz
arról, hogy ő magyar nemzetiségű, és az ajánló bizottság tagjai
meggyőződnek arról, hogy tud is magyarul. A vegyes házasságokban
élők között nem adódik majd konfliktus az igazolvány miatt,
hiszen ha az egyik házastárs már rendelkezik magyar igazolvánnyal,
akkor férje/felesége is megkaphatja azt. A további figyelembe
vehető kritériumok: a pályázó szülei közül legalább az egyik
magyar nemzetiségű legyen, valamely bejegyzett magyar szervezet
nyilvántartott tagja legyen, valamely egyházi nyilvántartásban
magyarként tartsák számon, magyar oktatási nyelvű közoktatási
intézményben legalább négy évet elvégezzen, vagy gyermekei
magyar oktatási nyelvű intézményekbe járjanak. Nem minden
kritériumnak kell teljesülnie kötelezően, például nem kell
mindenkinek RMDSZ-tagnak lenni, elég, ha magyarnak vallja
magát írásban, és tud magyarul, de a katolikus egyházhoz tartozó
moldvai csángók is kérhetik a magyar igazolványt.
Az ajánló szervezet által küldött
irat birtokában további két feltételnek kell teljesülnie:
a kérelmező ne kívánjon Magyarországra bevándorolni, illetve
ne jelentsen idegenrendészeti vagy nemzetbiztonsági kockázatot.
Az ajánló szervezet által küldött
irat birtokában a magyar hatóságok egy magyar igazolványt
állítanak ki. Ez egy olyan fényképes irat lesz, mely azt jelképezi,
hogy a magyar állam épp úgy közösséget vállal az okmány tulajdonosával,
mint a magyar állampolgárokkal. Az okmányt ötévenként meg
kell újítani. A magyar kormány számításai szerint kb. 800
ezren fognak magyar igazolványt igényelni.
Kedvezmények
A törvénytervezet "kedvezményeket"
és "támogatásokat" biztosít a határon túli magyaroknak. A
kedvezmény automatikusan jár a magyar igazolvány tulajdonosának
(így pl. tanulóknak kedvezményes BKV-bérlet), ezt a magyar
állam területén lehet igénybe venni. A támogatásokért külön
pályázatot kell benyújtani (pl. egészségügyi ellátás egy magyarországi
kórházban).
Határátlépés és utazás
A határon túli magyar szervezetek
képviselőinek kérésére az utolsó pillanatokban bekerült a
törvénytervezet szövegébe egy olyan paragrafus, amely arról
rendelkezik, hogy a határon túli magyarok a mindenkor érvényben
lévő rendelkezéseknek megfelelően a lehető legkedvezőbb feltételekkel
utazhassanak be az országba. Ennek a kitételnek a schengeni
vízumrendszer bevezetésekor lesz gyakorlati haszna: az EU-n
kívül rekedő országokból, így Romániából is a vízumkényszer
után a magyar nemzetiségűek kedvezményesen juthatnak hozzá
a tartós vízumhoz.
A belföldi utazást illetően a magyarországi
tömegközlekedési eszközökön a magyar állampolgárokat megillető
kedvezményekre lennének jogosultak: így kedvezményes bérleteket
vásárolhatnak a tanulók, nyugdíjasok, a 6 évnél fiatalabbak,
illetve a 65 évnél idősebbek ingyenesen utazhatnak a távolsági
busz- és vonatjáratokon, mások évente négyszer 90 százalékos
kedvezményt vehetnek igénybe.
Munkavállalás, egészségügy
A magyar igazolvány birtokosai
automatikusan három hónapos munkavállalási engedélyt kapnának,
ami az illegális feketemunka eltűnését segítené elő. A magyarországi
egészségügyi ellátást kérni kell az erre a célra kijelölt
közhasznú szervezetnél. Felmerült egy sajátos társadalombiztosítási
rendszer kidolgozásának terve is. Az egészségügyi ellátást
csak az előre meghatározott intézményekben lehetne igénybe
venni, kizárólag határon túli beutalás alapján. Teljes ellátásra
nem jogosulnának az igazolvány birtokosai. A szociális ellátásra
pályázniuk kellene. A Magyarországon dolgozó, tb-t fizető
alkalmazottak a magyar állampolgárokhoz hasonlóan teljes egészségügyi
ellátásban részesülnek.
Oktatás, kultúra
Az oktatás, a kultúra, a tudomány
terén számos kedvezményre lennének jogosultak a magyar igazolvánnyal
rendelkezők. Például ösztöndíjat kaphatnak azok a diákok,
akik szülőföldjükön folytatják főiskolai vagy egyetemi tanulmányaikat.
Iskoláztatási támogatásban részesülhetnének azok a családok,
ahol legalább két gyermek magyar iskolában/tagozaton tanul.
Ezekért a kedvezményekért ugyancsak pályázni kell az erre
a célra kijelölt közhasznú szervezetnél, valószínű az Apáczai
Közalapítványnál. A jogosultak diák-, illetve pedagógusigazolványt
kapnának. Részképzési lehetőségeket biztosítanának számukra.
A pedagógusok, adott keretszámig, továbbképzésen vehetnének
részt az anyaországban. Kedvezményeket kapnának a múzeumok,
levéltárak, egyéb kulturális intézmények látogatásakor. A
törvény garantálná, hogy Magyarország köteles fenntartani
egy olyan közszolgálati televíziót, amely a határon túli magyarságnak
is sugároz.
KEDVEZMÉNYTÖRVÉNY
Az Országgyűlés
• a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében
foglalt, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének
érvényesítése érdekében, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolataik
ápolásának és fejlesztésének előmozdítása céljából,
• figyelemmel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való
csatlakozására, továbbá a nemzetközi szervezeteknek, különösen
az Európa Tanácsnak az emberi jogok tiszteletben tartásával,
a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos alapelveire,
• tekintettel a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaira
és a Magyar Köztársaság által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekre,
• tekintettel a közép-európai térségen belüli partneri és
jószomszédi viszonyra, különösen a Magyar Köztársaságnak a
szomszédos államokkal a jószomszédi kapcsolatok és együttműködés,
valamint a kisebbséghez tartozó személyek jogainak biztosítása
tárgyában kötött kétoldalú nemzetközi szerződéseire, továbbá
a regionális együttműködés fejlesztésére, Magyarország stabilizáló
szerepének erősítésére,
• a szomszédos államokban élő magyarságnak a szülőföldjén
való boldogulásának, Magyarországgal való kapcsolatai fenntartásának,
magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének, valamint a
magyar kulturális örökséghez való kötődésének, mint a magyar
nemzethez való tartozása kifejezésre juttatásának érdekében,
• a Magyar Állandó Értekezlet – mint a szomszédos államokban
élő magyar közösségek nemzeti önazonosságtudatának megőrzése
és erősítése érdekében működő egyeztető testület – kezdeményezésére
és javaslatai alapján,
• a világ más részein a határon kívül élő magyar nemzetiségű
személyek számára jogszabályban biztosított kedvezmények és
támogatások érintése nélküla következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
(1) A törvény hatálya a Horvát Köztársaságban, Romániában,
Szerbia és Montenegróban, a Szlovák Köztársaságban, a Szlovén
Köztársaságban vagy Ukrajnában (a továbbiakban: szomszédos
állam) lakóhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú,
magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki.
(2) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a törvény
hatálya az (1) bekezdésben meghatározott személlyel együtt
élő házastársra és közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermekre
(a továbbiakban: hozzátartozó) akkor is kiterjed, ha magát
nem vallja magyar nemzetiségűnek.
(3) Nem terjed ki a törvény hatálya arra a személyre
a) aki magyar állampolgárságát önként tett nyilatkozata alapján
veszítette el;
b) akinek magyar állampolgárságát azért vonták vissza, mert
azt csalárd módon szerezte meg;
c) aki a Magyar Köztársaság területén bevándorlási vagy letelepedési
engedélyt kapott, illetőleg menekült vagy menedékes jogállást
szerzett.
2. §
(1) A szülőföldön való megmaradást és gyarapodást, továbbá
a kulturális és nyelvi azonosságtudat megőrzését a Magyar
Köztársaság a törvény hatálya alatt álló, magát magyar nemzetiségűnek
valló személyeknek vagy szervezeteiknek az e törvényben meghatározott
kedvezmények nyújtásával és támogatások folyósításával kívánja
elősegíteni.
(2) A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság nemzetközi
szerződésben vállalt kötelezettségeivel összhangban, továbbá
a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek tiszteletben
tartásával kell alkalmazni, különös tekintettel az államok
területi szuverenitásának, a szerződések kötelező erejének
és jóhiszemű végrehajtásának, az államok közötti baráti kapcsolatoknak,
valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának elvére, beleértve
a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét is.
3. §
(1) A törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság
területén az e törvényben meghatározott feltételek szerint
biztosított kedvezményekkel élhet, és támogatásban részesülhet.
(2) A törvény hatálya alá tartozó, magát magyar nemzetiségűnek
valló személy, kulturális és nyelvi azonosságtudata megőrzése
érdekében, a szomszédos államban lévő állandó lakóhelyén,
kulturális és oktatási célú támogatásban részesülhet. Ha nemzetközi
szerződés másként nem rendelkezik, a szomszédos államok területén
igényelhető támogatások folyósításának rendjére e törvényt
kell alkalmazni.
(3) A törvényben foglalt kedvezmények és támogatások nem érintik
a hatályos jogszabályok által a világ bármely más részén élő,
magyar állampolgársággal nem rendelkező, magyar nemzetiségű
személyeknek jelenleg is biztosított kedvezményeket és támogatásokat.
II. FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZEMÉLYEK
ÁLTAL IGÉNYBE VEHETŐ KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK
Művelődés, kultúra, tudomány
4. §
(1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeknek
a Magyar Köztársaság a területén biztosítja különösen:
a) a közművelődési intézmények használatának jogát és ezen
intézmények szolgáltatásai igénybevételének lehetőségét,
b) a kulturális javak hozzáférhetővé tételét a nyilvánosság
és a kutatás számára,
c) a műemléki értékek és a rájuk vonatkozó dokumentumok hozzáférhetővé
tételét,
d) a védett személyes adatot tartalmazó levéltári anyagok
tudományos célból történő kutatását, amennyiben a határon
túli magyar személy állandó lakóhelye szerinti szomszédos
állam részese a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi
egyezménynek1.
(2) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek
jogosultak bármely állami fenntartású nyilvános könyvtár szolgáltatásainak
igénybevételére, és ingyenesen illetik meg a következő alapszolgáltatások:
a) a könyvtárlátogatás,
b) a könyvtár által kijelölt gyűjteményrészek helyben használata,
c) az állományfeltáró eszközök használata,
d) információk a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól,
e) beiratkozás esetén a nyomtatott könyvtári dokumentumok
kölcsönzése a könyvtár használati szabályzatában meghatározott
feltételek szerint.
(3) Az állami fenntartású muzeális és közművelődési intézmények
szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos, az 1. § (1)
és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket megillető
további kedvezményeket külön jogszabály tartalmazza.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kedvezményekre való
jogosultságot a “Magyar igazolvány”, illetőleg a “Magyar hozzátartozói
igazolvány” igazolja.
5. §
(1) A törvény 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó magyar
tudósok a Magyar Tudományos Akadémia külső, illetőleg köztestületi
tagjai lehetnek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tudósok magyarországi
kutatásaikhoz külön jogszabály szerinti kedvezményekre jogosultak.
Kitüntetés, ösztöndíj
6. §
(1) A Magyar Köztársaság biztosítja annak lehetőségét, hogy
a magyarság szolgálatában, a magyar és az egyetemes emberi
értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységük
elismeréséül a törvény hatálya alá tartozó személyek a Magyar
Köztársaság állami kitüntetéseiben, illetőleg a miniszterek
által alapított kitüntető címekben, díjakban, oklevelekben
részesüljenek.
(2) Az állami ösztöndíjak feltételeinek megállapításakor a
törvény hatálya alá tartozó személyek számára biztosítani
kell az ösztöndíjak odaítélésének a lehetőségét. Társadalombiztosítási
ellátás és egészségügyi szolgáltatás
7. § (Hatályon kívül helyezve.)
Utazási kedvezmények
8. §
(1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személy
– a törvény céljaival összhangban, a magyar kultúrához való
kötődés erősítésének érdekében – a Magyar Köztársaság területén
a belföldi helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedési
eszközökön – vasúti utazás esetén annak 2. kocsiosztályán
– utazási kedvezményekben részesül.
(2) Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult
a) a 6. életévét be nem töltött gyermek,
b) a 65. életévét betöltött személy.
(3) 90 %-os menettérti utazási kedvezményre jogosult a belföldi
helyközi tömegközlekedési eszközön
a) az (1) bekezdésben meghatározott személy évente négy alkalommal,
b) csoportos utazás esetén a 18 éven aluli, a törvény hatálya
alá tartozó személyek legalább tíz főből álló csoportja, és
a velük utazó két nagykorú kísérő évente egy alkalommal.
(4) Az utazási kedvezmények részletes szabályait külön jogszabály
tartalmazza.
(5) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kedvezményekre való
jogosultságot a “Magyar igazolvány”, illetőleg a “Magyar hozzátartozói
igazolvány” igazolja.
Oktatás
9. §
(1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személy
a Magyar Köztársaság felsőoktatási intézményeiben külön jogszabály
szerint jogosult magyar nyelven a) egyetemi, főiskolai szintű
alapképzésben, b) kiegészítő alapképzésben, c) részképzésben,
d) doktori (PhD) és mesterképzésben (DLA), e) általános, illetőleg
szakirányú továbbképzésben, f) akkreditált iskolai rendszerű
felsőfokú szakképzésben részt venni.
(2) Az államilag finanszírozott, (1) bekezdésben meghatározott
képzésben nappali tagozaton részt vevő, az 1. § (1) és (2)
bekezdésének hatálya alá tartozó hallgató hallgatói normatívára,
a hallgatói előirányzat másik részét képező pénzbeni és természetbeni
juttatásokra, illetve a tételes egészségügyi hozzájárulás
megtérítésére jogosult. E támogatások részletes feltételeit
és a további támogatások körét az oktatási miniszter külön
jogszabályban határozza meg.
(3) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek államilag finanszírozott
képzés keretében az oktatási miniszter által évente meghatározott
számban folytathatnak tanulmányokat a Magyar Köztársaság felsőoktatási
intézményeiben.
(4) Nem államilag finanszírozott képzésben részt vevő, az
1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó hallgatók
magyarországi tartózkodásukkal és tanulmányaikkal kapcsolatos
költségeik részben vagy egészben történő megtérítését, külön
jogszabály szerint, pályázat útján igényelhetik. Diákkedvezmények
10. §
(1) Az 1. § (1)–(2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap-,
közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytató
kiskorúak vagy hallgatók a Magyar Köztársaság területén diákkedvezményekre
jogosultak. A kedvezményekre való jogosultságot a “Magyar
igazolvány”, illetve a “Magyar hozzátartozói igazolvány” és
annak e célra rendszeresített önálló melléklete (diákigazolvány)
együttesen igazolja. A diákigazolványt külön jogszabályban
kijelölt hatóság adja ki. A diákigazolványt kiadó hatóság
jogosult eljárása során a “Magyar igazolvány”, illetve a “Magyar
hozzátartozói igazolvány” iránti kérelemben foglalt adatok
kezelésére, továbbá a diákigazolvány adatainak nyilvántartására,
a diákigazolvány érvényességi idejének lejártáig. A kedvezményeket
és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat
külön jogszabály tartalmazza. Pedagógusok és oktatók támogatása
11. §
(1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap-
és középfokú oktatási intézményben tanító pedagógus az oktatási
miniszter által meghatározott éves keretszám terhére jogosult
magyarországi rendszeres továbbképzésben részt venni, és a
(2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket igénybe venni.
Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, részt vehet
továbbá magyarországi intézmények által a szomszédos államban
tartott, akkreditált és elismert rendszeres továbbképzésben,
és igénybe veheti a (2) bekezdésben meghatározott támogatásokat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a továbbképzést
végző magyar oktatási intézménytől a továbbképzésben való
részvétele tartamára a külön jogszabályban meghatározott mértékben
a) a szállásköltségének megtérítését, b) az útiköltségének
megtérítését, továbbá c) a beiratkozási költségeihez történő
hozzájárulást igényelheti.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott pedagógusok továbbképzésére
vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
12. §
(1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap-,
közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanító pedagógus
és oktató a Magyar Köztársaság területén pedagógus-, illetve
oktatói kedvezményekre jogosult. A kedvezményekre való jogosultságot
a “Magyar igazolvány”, illetve a “Magyar hozzátartozói igazolvány”
és annak e célra rendszeresített önálló melléklete (pedagógus-igazolvány,
illetve oktatói kártya) együttesen igazolja, amelyet külön
jogszabályban kijelölt hatóság ad ki. A pedagógus-igazolványt
és az oktatói kártyát kiadó hatóság jogosult eljárása során
a “Magyar igazolvány”, illetve a “Magyar hozzátartozói igazolvány”
iránti kérelemben foglalt adatok kezelésére, továbbá a pedagógus-igazolvány
és az oktatói kártya adatainak nyilvántartására, a pedagógus-igazolvány
és az oktatói kártya érvényességi idejének lejártáig. A kedvezményeket
és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat
külön jogszabály tartalmazza. Határon túli kihelyezett képzés
13. §
(1) A Magyar Köztársaság a határon túli magyarság anyanyelvének,
kultúrájának, nemzeti azonosságtudatának megőrzését azzal
is elősegíti, hogy támogatja az akkreditált magyar felsőoktatási
intézmények tagozatának a szomszédos államokba történő kihelyezését,
szervezését és működését. Az ezek megvalósításához biztosítható
pénzügyi támogatás összegét a Magyar Köztársaság költségvetése
célelőirányzatként határozza meg. A támogatásra rendelkezésre
álló keret felhasználásáról az oktatási miniszter dönt a külön
jogszabályban foglaltak szerint.
(2) A Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államban magyar
nyelvű képzést folytató, az adott államban akkreditációt vállaló
felsőoktatási intézmény (tagozat, szak) létesítését, működését,
fejlesztését. A megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet
a külföldi szervezettől (25. § (1) bekezdés) pályázat útján
igényelhető. A szomszédos államokban nyújtható oktatási támogatás
14. §
(1) A szomszédos államban létrehozott, a magyar oktatás és
kultúra ápolását céljának tekintő társadalmi szervezet közreműködésével
az 1. § (1)–(2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap- és
középfokú oktatási intézményben magyar nyelven vagy a magyar
kultúra tárgyában tanulmányokat folytató kiskorúak nevelési,
oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásban, továbbá
a felsőoktatásban tanulók hallgatói támogatásban részesülnek.
(2) Kétoldalú megállapodás alapján a támogatás címzettje lehet
az oktatási és nevelési intézmény mellett működő szülői, illetve
pedagógus-szövetség.
(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás odaítélésének és folyósításának
részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik. Munkavállalás
15. §
(1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személynek
a Magyar Köztársaság területén történő munkavállalására a
külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére
vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Nemzetközi
szerződés az általános szabályoktól eltérően rendelkezhet.
16. § (Hatályon kívül helyezve.)
A közszolgálati hírközlő szervek feladatai
17. §
(1) A magyarországi közszolgálati hírközlő szervek rendszeresen
gondoskodnak a határon túli magyarokról szóló információk
összegyűjtéséről és továbbításáról, valamint a határon túli
magyarok számára a Magyarországról és a magyarságról szóló
információk eljuttatásáról. Ezek az információk szolgálják
a) a magyar és az egyetemes szellemi és kulturális értékek
közvetítését,
b) a tárgyilagos kép kialakítását a világról, Magyarországról
és a magyarságról,
c) a kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának,
anyanyelvének, kultúrájának megőrzését.
(2) A Magyar Köztársaság a határon túli magyarság számára
közszolgálati televízióműsor készítését és sugárzását a határokat
átlépő televíziózásról szóló európai egyezménnyel összhangban,
az e célt szolgáló szervezet létrehozásával és működtetésével
biztosítja. Az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat a központi
költségvetés fedezi. Határon túli szervezetek támogatása
18. §
(1) A Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államokban
élő magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének
és kultúrájának megőrzését elősegítő, a szomszédos államokban
működő szervezeteket.
(2) A támogatás elnyerése érdekében a külföldi szervezethez
(25. § (1) bekezdése) pályázatot nyújthat be az (1) bekezdésben
meghatározott szervezet, amelynek célja különösen
a) a magyar nemzeti hagyományok megőrzése, támogatása, kutatása,
b) a magyar nyelv, irodalom, kultúra, népművészet megőrzése,
ápolása,
c) a határon túli magyar felsőoktatás támogatása oly módon,
hogy elősegíti magyarországi oktatók vendégtanárként történő
fogadását,
d) a magyar kultúrkincs körébe tartozó műemlék helyreállítása,
fenntartása, továbbá a vidék szellemi és tárgyi örökségének
megőrzése.
III. FEJEZET A KEDVEZMÉNYEK ÉS
TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE
A “Magyar igazolvány” és a “Magyar
hozzátartozói igazolvány”
19. §
(1) Az e törvényben meghatározott egyes kedvezményekre való
jogosultságot az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatály alá tartozó
személyek esetében a “Magyar igazolvány”, illetőleg a “Magyar
hozzátartozói igazolvány” igazolja.
(2) A Magyar Köztársaság Kormánya által erre kijelölt magyar
központi közigazgatási szervtől (a továbbiakban: elbíráló
hatóság) a) arcképes “Magyar igazolvány” kiadását kérheti
az 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, magát magyar
nemzetiségűnek valló személy, kiskorú esetén törvényes képviselője
útján; b) ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik
arcképes “Magyar hozzátartozói igazolvány” kiadását kérheti
az 1. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó hozzátartozó
(kiskorú esetén törvényes képviselője).
(3) Kérelmére “Magyar igazolvány”-ra jogosult a (2) bekezdés
a) pontjában meghatározott személy, aki a) tud magyar nyelven
vagy b) a lakóhelye szerinti állam ba) magát magyar nemzetiségűnek
valló személyként tartja nyilván, vagy bb) területén működő,
magyar nemzetiségű személyeket tömörítő szervezet nyilvántartott
tagja, vagy bc) területén működő egyház nyilvántartásában
magyar nemzetiségűként tartják számon.
(4) Nem jogosult “Magyar igazolvány”-ra az a kérelmező a)
aki már rendelkezik érvényes “Magyar igazolvány”-nyal, kivéve,
ha a kérelmet az igazolvány adataiban bekövetkezett változás,
az igazolvány elvesztése vagy megsemmisülése miatt terjesztette
elő; b) aki beutazási és tartózkodási tilalom, illetőleg kiutasítás
hatálya alatt áll; c) aki nem rendelkezik a 20. § (2) bekezdésében
meghatározott igazolással.
(5) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, kérelmére
“Magyar hozzátartozói igazolvány”-ra jogosult az a hozzátartozó,
aki a) a (3) bekezdésben meghatározott magyar nemzetiségű
személlyel fennálló, az 1. § (2) bekezdése szerinti családi
kapcsolatát okirattal igazolja, továbbá b) olyan magyar nemzetiségű
személyre tekintettel kéri az igazolvány kiadását, aki már
rendelkezik “Magyar igazolvány”-nyal vagy arra egyébként jogosult.
(6) Nem jogosult “Magyar hozzátartozói igazolvány”-ra az a
hozzátartozó
a) aki már rendelkezik érvényes “Magyar hozzátartozói igazolvány”-nyal,
kivéve, ha a kérelmet az igazolvány adataiban bekövetkezett
változás miatt terjesztette elő;
b) aki beutazási és tartózkodási tilalom vagy kiutasítás hatálya
alatt áll;
c) aki nem rendelkezik a 20. § (3) bekezdésében meghatározott
igazolással;
d) aki olyan magyar nemzetiségű személyre tekintettel kéri
a “Magyar hozzátartozói igazolvány” kiállítását,
da) aki nem rendelkezik a 20. § (2) bekezdésében meghatározott
igazolással;
db) akinek a “Magyar igazolvány” iránti kérelmét az elbíráló
hatóság elutasította; dc) akinek a “Magyar igazolvány”-a érvénytelen.
20. §
(1) A “Magyar igazolvány”, illetőleg a “Magyar hozzátartozói
igazolvány” iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelmezőnek
az igazolvány kiadására irányuló kérelmét, arcképét és lakcímét;
b) az igazolványban feltüntetésre kerülő személyes adatokat
(21. § (5) bekezdés); c) az eljárásban közreműködő magyar
diplomáciai és konzuli képviselet megnevezését; d) az igazolás
kiállításának helyét és idejét.
(2) A “Magyar igazolvány”-t kérelmező számára a lakóhelye
szerinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviselet
igazolást állít ki a 19. § (3) bekezdésében meghatározott
feltétel teljesítése esetén.
(3) A “Magyar hozzátartozói igazolvány”-t kérelmező számára
a lakóhelye szerinti államban működő magyar diplomáciai és
konzuli képviselet az igazolást akkor állítja ki, ha a kérelmező
az 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó személlyel fennálló
családi kapcsolatát igazolja.
(4) A 19. § (3) bekezdés b) pontjában, továbbá a 19. § (5)
bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása
okirattal igazolható. Ha a 19. § (3) bekezdésének b) pontjában
foglalt feltétel fennállásának okirattal történő igazolása
akadályba ütközik, a magyar diplomáciai és konzuli képviselet
a feltétel fennállásáról tájékoztatást kérhet a szomszédos
államban élő magyar nemzeti közösség által létrehozott társadalmi
szervezettől.
(5) Ha az igazolás kiadásának feltételei sem okirattal, sem
tájékoztatással nem igazolhatók, a magyar diplomáciai és konzuli
képviselet igazolást nem állít ki, a kérelmet azonban ebben
az esetben is továbbítja az elbíráló hatósághoz.
21. §
(1) Az igazolvány érvényességi ideje
a) kiskorú személy esetén a 18. életév betöltésének napjáig;
b) a 18.-60. életév közötti személy esetén öt év;
c) a 60. év feletti személy esetén határidő nélküli.
(2) Ha az igazolvány érvényességi ideje lejár, az igazolvány
kiadására irányuló eljárást kérelemre ismételten le kell folytatni.
Ha az (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt érvényességi
időn belül a melléklet a kedvezmények igénybevételére jogosító
igazolások bejegyzésére azért vált alkalmatlanná, mert az
igazolvány kiállításától számított öt év eltelt, a további
időtartamra járó kedvezmények biztosítása érdekében az igazolvány
cseréjét kell kérni.
(3) Az elbíráló hatóság az igazolványt visszavonja, ha
a) az igazolvány tulajdonosa valótlan adatokat közölt az igazolás,
illetőleg az igazolvány igénylése során;
b) annak tulajdonosa bevándorlási vagy letelepedési engedélyt
kapott;
c) annak tulajdonosa magyar állampolgárságot szerzett;
d) annak tulajdonosát a menekültügyi hatóság menekültként
vagy menedékesként elismerte;
e) annak tulajdonosát a Magyar Köztársaság területéről kiutasították,
vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek
el;
f) az igazolványt jogosulatlanul használták fel, vagy meghamisították;
g) a “Magyar hozzátartozói igazolvány”-ra jogosító családi
kapcsolat megszűnt vagy attól a személytől, akire tekintettel
a “Magyar hozzátartozói igazolvány”-t kérték, “Magyar igazolvány”-át
visszavonják; h) az igazolvány tulajdonosa ezt maga kéri.
(4) (Hatályon kívül helyezve.)
(5) Az igazolvány tartalmazza a jogosult
a) családi és utónevét (nőknél a leánykori családi és utónevet
is), a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan
(latin betűs írásmóddal) használt módon, magyar nemzetiségű
személy esetén magyarul is;
b) születési helyének a szomszédos államban hivatalosan használt
és magyar megnevezését;
c) születési idejét, nemét;
d) anyja nevét a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan
(latin betűs írásmóddal) használt módon, magyar nemzetiségű
személy esetén magyarul is;
e) arcképét, állampolgárságát, hontalanságát;
f) sajátkezű aláírását, továbbá
g) az igazolvány kiadásának és érvényességének idejét, valamint
az okmányszámot, valamint
h) tájékoztatását arról, hogy az igazolvány nem minősül személyazonosító
igazolványnak, úti okmánynak, és határátlépésre nem jogosít.
(6) A kedvezmények és támogatások igénybevételéhez előírt
bejegyzéseket és igazolásokat az igazolvány melléklete, illetve
az igazolványnak a 10. § (1) bekezdésében és a 12. § (1) bekezdésében
meghatározott célra rendszeresített mellékletei (diákigazolvány,
pedagógus-igazolvány és oktatói kártya) tartalmazzák. Az önálló
melléklet okmányazonosítóját és érvényességi idejét az igazolvány
melléklet rovatában fel kell tüntetni.
(7) Az igazolvány hitelességének biztosítása, valamint a kedvezmények
folyósításának ellenőrzése céljából az elbíráló hatóság (e
rendelkezések alkalmazásában: adatkezelő szerv) nyilvántartást
vezet az igazolványok adatairól és az igazolvány mellékletének
okmányazonosítójáról, az igazolvány tulajdonosának külföldi
lakóhelyéről, az igazolványra jogosító családi kapcsolatról,
illetőleg a tartózkodásra jogosító engedélye számáról és érvényességi
idejéről, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott adatokról.
Az adatkezelő szerv a nyilvántartásban tárolt adatokat az
igazolvány visszavonásig, illetőleg érvényességi idejének
lejártáig kezelheti. A nyilvántartásban kezelt adatokból –
a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi egyezménnyel
összhangban – adat továbbítható statisztikai célra a Központi
Statisztikai Hivatal részére, valamint a jogosultság ellenőrzésére
és a visszaélések megakadályozása céljából a kedvezményt,
támogatást nyújtó szerv, a kedvezményeket és támogatásokat
nyilvántartó szerv, a diplomáciai és konzuli képviseletek,
továbbá a büntetőügyben eljáró bíróság, a bűnüldöző szervek,
illetőleg az idegenrendészeti hatóság részére. Az adatkezelő
szerv a nyilvántartásból adatot továbbíthat továbbá a diákigazolvány,
valamint a pedagógus-igazolvány és az oktatói kártya kiadásával,
cseréjével, visszavonásával és nyilvántartásával összefüggő
hatósági ügyekben eljáró szerv részére.
(8) Az elbíráló hatóság a kérelem elbírálásához, illetőleg
a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a következő
szervektől igényelhet adatokat:
a) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból arról, hogy
a kérelmező idegenrendészeti eljárás alatt áll-e, továbbá
a kiutasításról, illetőleg a beutazási és tartózkodási tilalom
fennállásáról, valamint a magyarországi tartózkodásra jogosító
engedély adatairól;
b) az állampolgársági ügyben eljáró szervtől a magyar állampolgárság
megszerzése tekintetében;
c) a központi menekültügyi nyilvántartásból a menekültkénti,
vagy menedékeskénti elismerésről;
d) (Hatályon kívül helyezve).
22. §
(1) Az elbíráló hatóság eljárására az államigazgatási eljárás
általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései
az irányadók. Az államigazgatási eljárás költségeit az állam
viseli.
(2) A kérelmező az elbíráló hatóságnak az igazolvány kiállításával,
illetőleg visszavonásával kapcsolatos első fokú határozata
ellen benyújtott fellebbezés nyomán meghozott jogerős közigazgatási
határozatával szemben a bírósághoz fordulhat. A bíróság a
közigazgatási határozatot megváltoztathatja, eljárására a
Pp. rendelkezései az irányadók.
(3) Az elbíráló hatóság eljárásának részletes szabályairól,
valamint a kiállított igazolványok nyilvántartásának rendjéről,
továbbá az igazolvány adattartalmáról és formájáról külön
jogszabály rendelkezik. A kedvezmények biztosítása a Magyar
Köztársaság területén
23. §
(1) A törvény szerinti kedvezményeket nyújtó állami fenntartású
szervezetek és intézmények, valamint az utazási kedvezményeket
nyújtó gazdálkodó szervezetek számára a kedvezmények biztosításához
szükséges pénzügyi fedezetről a központi költségvetés gondoskodik.
A Magyar Köztársaságban igénybe vehető támogatások igénylésének
rendje
24. § (Hatályon kívül helyezve.)
A szomszédos államokban igénybe vehető támogatások igénylésének
rendje
25. §
(1) A 13. § (2) bekezdésében és a 18. § (2) bekezdésében foglalt
támogatások iránti pályázatot a kérelmező a székhelye szerinti
szomszédos államban, az adott állam jogszabályainak megfelelően
bejegyzett és működő, a pályázatok elbírálását végző, nem
nyereségérdekelt szervezethez (e törvény alkalmazásában: külföldi
szervezet) nyújthatja be.
(2) A támogatások elbírálása és folyósítása céljából a Magyarországon
létrehozott közhasznú szervezet és a külföldi szervezet között
megkötött polgári jogi szerződés tartalmazza a pályázat elbírálásához
szükséges – okirattal, nyilatkozattal, tervdokumentációval
stb. alátámasztott – adatok körét.
(3) A Magyarországon működő közhasznú szervezet a pályázatot
a (2) bekezdésben meghatározott polgári jogi szerződésben
foglalt adatok és a külföldi szervezet véleménye alapján elbírálja.
(4) Az elnyert támogatást a magyar közhasznú szervezet polgári
jogi szerződés alapján folyósítja a kérelmezőnek. E szerződés
tartalmazza a támogatás feltételeit és összegét, meghatározva
a felhasználás célját és az arról való elszámolás rendjét.
A támogatások központi nyilvántartása
26. §
(1) A támogatási rendszer egészének koordinálása céljából
a támogatás iránt benyújtott pályázatokról és az azok elbírálása
céljából létrehozott közhasznú szervezetek ezzel kapcsolatos
döntéseiről központi nyilvántartást kell létrehozni.
(2) A nyilvántartást kezelő központi közigazgatási szervet
a Kormány jelöli ki.
(3) A nyilvántartást kezelő szerv a következő adatokat kezeli:
a) a támogatás iránti pályázat benyújtójának neve, állandó
lakóhelye (telephelye), igazolványának száma, b) az igényelt
támogatás fajtája, c) az odaítélt támogatás összege.
(4) A (3) bekezdésben foglalt adatokat a kezelő szerv a támogatás
odaítélésétől számított 10 évig kezelheti.
(5) A nyilvántartásból – a személyes adatok védelméről szóló
nemzetközi egyezménnyel összhangban – adatot vehetnek át a
támogatások elbírálása céljából Magyarországon létrehozott
közhasznú szervezetek, valamint az e céllal működő külföldi
szervezetek, továbbá személyazonosításra alkalmatlan módon
a támogatások anyagi fedezetének biztosításáról gondoskodó
magyar központi közigazgatási szervek.
IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
27. §
(1) Ez a törvény 2002. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaságnak az Európai
Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatályba lépésétől az Európai Unió közösségi
vívmányaival összhangban kell alkalmazni.
(3) Nemzetközi szerződés alapján a törvény 10. és 14. §-ában
foglaltakat alkalmazni kell arra a személyre is, aki a szomszédos
állam alap- vagy középfokú oktatási intézményében tanulói
jogviszonyban áll és magyar nyelven tanul, továbbá arra a
hallgatóra is, aki a szomszédos állam felsőoktatási intézményében
magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat
folytat.
(4) Nemzetközi szerződés alapján a törvény 11–12. §-aiban
foglaltakat alkalmazni kell a szomszédos állam alap-, közép-
vagy felsőfokú oktatási intézményében magyar nyelven vagy
a magyar kultúra tárgyában oktató pedagógusra vagy oktatóra
is.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott kedvezményeket
és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat
külön jogszabály tartalmazza.
28. §
(1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza
a) a “Magyar igazolvány” és a “Magyar hozzátartozói igazolvány”,
továbbá önálló mellékletei kiállítására, visszavonására, illetőleg
nyilvántartására jogosult központi közigazgatási szerv, valamint
annak felettes szerve kijelöléséről, hatáskörének meghatározásáról,
továbbá az igazolvány kiadásának, cseréjének, visszavonásának
és nyilvántartásának eljárási szabályairól szóló előírásokat;
b) a 8. § (4) bekezdése alapján, az 1. § (1) és (2) bekezdésének
hatálya alá tartozó személyeket megillető, a 8. § (1)–(3)
bekezdése szerinti utazási kedvezmények részletes szabályait;
c) az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket
a 10. § alapján megillető diákkedvezmények részletes szabályait;
d) az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket
a 11. § (1)–(3) bekezdése alapján megillető pedagógus-továbbképzési
kedvezmények, valamint a 12. § alapján járó pedagógus- és
oktatói kedvezmények részletes szabályait;
e) a 14. § (3) bekezdése alapján, az 1. § (1) és (2) bekezdésének
hatálya alá tartozó személyeket a 14. § (1)–(2) bekezdése
szerint megillető támogatások odaítélésének és folyósításának
részletes szabályait;
f) a 25. § alapján a szomszédos államokban igénybe vehető
támogatások igénylési rendjének részletes szabályait;
g) az Európai Uniónak az 1. § (1) bekezdésének hatálya alá
nem tartozó tagállamainak állampolgárait a 27. § (2) bekezdése
alapján megillető magyarországi kedvezmények és a szomszédos
államokban igénybe vehető támogatások részletes szabályait;
h) a 27. § (5) bekezdése alapján, az 1. § (1) és (2) bekezdésének
hatálya alá nem tartozó személyeket megillető, a 10. és 14.
§-ban, továbbá a 11. és 12. §-ban meghatározott kedvezményekkel
és támogatásokkal kapcsolatos részletes szabályokat.
(2) A Kormány a 3. § (2) bekezdése alapján felhatalmazást
kap a 14. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott támogatásoknak
a szomszédos államokban történő folyósítását, valamint a 27.
§ (3) és (4) bekezdésének végrehajtását szolgáló nemzetközi
szerződések megkötésére.
(3) A Kormány gondoskodik az e törvényben foglalt támogatások
elbírálását és folyósítását végző magyar közhasznú szervezetek
létrehozásáról, illetőleg az ilyen céllal már működő közhasznú
szervezetek tevékenységének összehangolásáról, azok létesítő
okiratának megfelelő módosításáról, továbbá ennek keretében
a támogatások átcsoportosításáról, valamint a szomszédos államokban
élő magyar nemzeti közösségek által létrehozott társadalmi
szervezetekkel való együttműködés fenntartásáról.
29. §
(1) A belügyminiszter a külügyminiszterrel együttes rendeletben
– az oktatási kedvezményekre vonatkozóan az oktatási miniszterrel
egyetértésben – határozza meg a “Magyar igazolvány” és a “Magyar
hozzátartozói igazolvány” tartalmi és formai követelményeire
vonatkozó részletes szabályokat.
(2) A nemzeti kulturális örökség minisztere – a külügyminiszterrel
egyetértésben – rendeletben határozza meg az állami fenntartású
könyvtári, muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásainak
igénybevételével kapcsolatos, az 1. § (1) és (2) bekezdésének
hatálya alá tartozó személyeket, a 4. § (1)–(3) bekezdése
alapján megillető kedvezmények igénybevételének, valamint
a (3) bekezdés szerinti további kedvezmények részletes szabályait.
(3) Az oktatási miniszter – a külügyminiszterrel egyetértésben
– rendeletben határozza meg az 1. § (1) bekezdésének hatálya
alá tartozó, a Magyar Tudományos Akadémia külső, illetőleg
köztestületi tagjait az 5. § (2) bekezdése szerint magyarországi
kutatásaihoz megillető kedvezmények részletes szabályait.
(4) Az oktatási miniszter – a külügyminiszterrel egyetértésben
– rendeletben határozza meg a 9. § szerinti, az 1. § (1) és
(2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket magyarországi
felsőoktatási képzésben való részvételük során megillető támogatások
részletes szabályait.
(5) Az oktatási miniszter rendeletben határozza meg a 13.
§ (1) bekezdése szerinti támogatási keret felhasználásának
részletes szabályait.
(6) A nemzeti kulturális örökség minisztere – a külügyminiszterrel
egyetértésben – rendeletben határozza meg a 18. § (1) bekezdése
szerint a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek
azonosságtudatának, anyanyelvének és kultúrájának megőrzését
elősegítő, a szomszédos államokban működő szervezetek támogatásának
részletes szabályait.
(7) Az oktatási miniszter – a külügyminiszterrel egyetértésben
– rendeletben határozza meg a magyar kultúra tárgyában folytatott
felsőoktatási tanulmányok és a magyar kultúra tárgyában való
oktatás részletes szabályait.
30. §
(1) E törvény alkalmazásában magyar kultúrán különösen a magyar
nyelvet, az irodalmat, a történelmet, a művelődéstörténetet
és a magyar tudományosságot kell érteni.
(2) Az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása
után, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezmény
kihirdetéséről szóló 1998. évi VI. törvény.
(3) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi
LXII. törvényt módosító 2003. évi LVII. törvény a kihirdetése
napján, 2003. július 15-én lépett hatályba. A módosításról
elfogadott törvény hatályba lépése előtt benyújtott kérelmeket
a benyújtás időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell
elbírálni.
T Á J É K O Z T AT Ó
az egyszerűsített honosításhoz
(a magyar állampolgárság megszerzéséhez)
-A Magyar Köztársaság Alkotmányának
6. § (3) bekezdése kimondja, hogy „a Magyar Köztársaság felelősséget
érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja
a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.” A világban és
a Kárpát-medencében élő magyarság körében az elmúlt 20 évben
időről-időre felbukkant igényként, hogy az anyaországgal való
kapcsolattartásban és magyarságuk megtartásában komoly segítséget
jelentene – külföldi példák nyomán – egy egyszerűsített honosítási
eljárás bevezetése.
-A magyar Országgyűlés 2010. május
26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi
LV. törvény módosítását, bevezetve az egyszerűsített honosítási
eljárást. Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege, hogy
nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak
a magyar állampolgárság megszerzéséhez, nem kell állampolgársági
vizsgát tenni, elegendő a magyar nyelv ismerete és nem kell
a magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni.
-Az egyszerűsített, kedvezményes
honosítást kérheti a Magyarországon élő (függetlenül az itt
tartózkodás időtartamától, jogcímétől) és a szomszédos államokban
élő mellett a nyugat-európai, tengeren túli kérelmező egyaránt.
A szabályozás nem teljesen újdonság a magyar jogrendszerben,
hiszen már az első magyar állampolgársági törvény és az 1886.
évi IV. törvénycikk is ismerte a határon túli magyarok, a
csángók egyszerűsített honosítási eljárását.
-Az új szabályokat a 2011. január
1. után benyújtott kérelmekre kell alkalmazni, de nincs időbeli
korlát, azaz évek múlva is be lehet azonos feltételek mellett
nyújtani az állampolgársági kérelmet.
Bővebb információ: http://www.allampolgarsag.gov.hu
FONTOS CÍMEK ÉS INFORMÁCIÓS
LEHETŐSÉGEK
ÜGYINTÉZÉS:
- CMH iroda - ZOMBORI INFORMÁCIÓS IRODA
25000 SOMBOR, Venac Petra Bojovica 13.
Tel.: +381 25 442-910
Honlap: http://www.cmh.org.rs/
- Szabadka Főkonzulátus
24000 Subotica, Dure Dakovica u. 3.
Telefon: +381 24 626-300
Ügyelet: +381 63 519-790
Fax: +381 24 552-427
E-mail: mission.sab@kum.hu
Honlap: http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/SZABAdKA/HU
Ügyfélfogadás: hétfő-csütörtök: 9.00-15.00, péntek: 9.00-13.00
A letölthető dokumentumok megnyitásához szükség van az Adobe
Acrobat Reader programra. Amennyiben nem rendelkezik ezzel
a programmal, itt letöltheti.
-Linkek:
MÁV
Volán
busztársaságok
Oktatási
és Kulturális Minisztérium
Szociális
és Munkaügyi Minisztérium
Az egyszerűsített honosítási eljárás honlapja
|
