DOROSZLÓ címere. Bővebben a főoldal alján az ÚJDONSÁGOKBAN!!!
English version Srpska verzija
 
- Jószomszédság
- Státustörvény
- állampolgárság
- Millenniumi írás
- Vajdaság
- Testvérfalvak:
     Dávod
     Rém


VAJDASÁG SZÁMOKBAN

Vajdaság területe 30.000 km2, lakossága az 2002-es népszámlálás alapján 2.024.487 ami 58.120-el több mint az 1991-ben. A lakosság növekedése a háborús menekültek betelepülésével magyarázható, különben a vajdasági szaporulat negatív és az elvándorlás is jelentős.
A lakosságának közel harmadát nemzeti kissebségek alkotják. Legnagyobb számban magyarok, horvátok, ruszinok, szlovákok, románok, cigányok. Az 1945 előtti jelentős német kissebséget teljes egészében deportálták. Ez a sok nemzetiség adja Vajdaság sokszínűségét és erejét. Ez az erő a toleranciában és az itt élő szorgalmas munkás népességben rejlik. Ezt az évszázados harmóniát mostanában a nemzeti türelmetlenség éveiben sok veszély fenyegette, de már vannak bíztató jelek a visszarendeződésre.
Vajdaság nagy része szántóföld. Az ország éléskamrájaként nevezett Vajdaság azonban jelentős iparral is rendelkezik. Természeti kincseiként pedig a gazdag erdőit folyóit és kőolajtartalékait kell megemlíteni.

Vajdaság hivatalos zászlaja

Vajdaság térképe (kattintással nagyíthat)

 

VAJDASÁG RÖVID TÖRTÉNETE


Vajdaság mint tájegység először a magyar polgári forradalom és szabadságharc után jött létre az itt élő szerbség autonómiatörekvéseként. Három a Magyar Királysághoz tartozó vármegyéből állott, ezek Bács Bodrog, Torontál és Szerémség (Horvátország részeként).
Az első világháború után a szerb csapatok bevonulásával a szerb öszzetételű vajdasági szkupstina megszavazta a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz való csatlakozást.
A második világháború során Bácska ismét Magyarországhoz került, míg Bánát és Szerémség német megszállás alá tartozott.
A háború végeztével Vajdaság ismét egységes területté vált. Autonóm tartományként a Szerb Szocialista Köztársaság része lett. Az 1974-ben meghozott új Jugoszláv alkotmány magas szintű autonómiát adott a tartománynak, amit 1989-ben az ún. joghurtforradalomban vesztett el.
Az 1992-es már Kis-Jugoszláv alkotmány sem szavatolt elegendő önállőságot Vajdaságnak. Az autonómia fokozatos visszanyerésére napjainkban kerül sor. Ennek egy nagyon várt előhírnöke a 2002-ben meghozott "Omnibusz-törvény", amely jelentős jogokat juttat vissza Vajdaság számára.

VAJDASÁG CÍMERE

2002 nyarán Vajdaság Képviselőháza az újból visszanyert autonómia-jogok keretében megalkotta és elfogadta Vajdaság Autonóm Tartomány címerét. Ezt a címert ezek után kötelező érvénnyel meg kell jelentetni a Vajdasági jogkörű okmányokon.

Vajdaság Autonóm Tartomány címere

A címer három részre osztott pajzsban tartalmazza Vajdaság három tájegységének címerét. Bácska és Szerémség címere az egykori Bács-Bodrog és Szeremség vármegyék történelmi címerei. Bánát címereként szablyát tartó oroszlán szerepel.


VAJDASÁG HÁROM TÁJEGSÉGÉNEK TÖRTÉNELMI CÍMEREI ÉS TÉRKÉPEI


Bács-Bodrog

CÍMER
TÉRKÉP
(Képre kattintva nagyíthat)




Szerémség

CÍMER
TÉRKÉP
(Képre kattintva nagyíthat)




Torontál

CÍMER
TÉRKÉP
(Képre kattintva nagyíthat)


Kapcsolódó anyagok:

- Vajdaság Autonóm Tartomány alaptörvénye előzetes tervezetének munkaszövege (zip tömörített állomány, 28,5 Kb)
- Vékás János: Mi a nemzet? (Tanulmány a kissebségi sorsunkról), (zip tömörített állomány, 36,8 Kb)
- BÁCS-BODROG VÁRMEGYE Révai lexon szerinti leírása


 
 
 
A honlap 1024x768-as felbontással, 24 bit színárnyalattal és Internet Explorer 6.0-val a legélvezhetőbb.
Első megjelenés: 1999.07.14.
Utolsó frissítés: 2020.04.15.

Köszönetnyilvánítás
 
hosting/sponzor: VAJDASAG.HU
Böngésszen!
©Webmester: Dr. Samu Krisztián   
Honlap statisztika:
eXTReMe Tracker