KISS LAJOS | ||
KISS LAJOS
(Zombor, 1900. márc. 14, – Bp., 1982. máj, 8.), népzenekutató, karnagy,
a zenetudományok kandidátusa - (1970). Bp.-en a Bölcsészettudományi Karon
doktorált 1923-ban, majd 1925-ben a Zeneműv, Főisk.-a zeneszerzésből szerzett
oklevelet. A zombori zeneisk. ig.-ja (1926-1939).Újvidéken a Délvidéki Konzervatóriumig.-jaként
együttműködést hozott létre a délszláv és m. kisebbségi énekkarok között
(1941-1944). A háború után Győrött volt karnagy, majd 1950-től Bp.-en tevékenykedett,
Az MTA Népzenekutató Csoportjának főmunkatársa 1960-1969 között. Népdalgyűjtőként
a magy, népdalok mellett szerbhorvát, szlovák, bolgár és török dallamokat
is gyűjtött. Foglalkozott a népzene zenetörténeti összefüggéseinek vizsgálatával.
– F. m. Régi népdalok Hódmezővásárhelyről (Ethnogr., Karcag, 1927); Délvidéki
daloskönyv. 108 magyar népdal (Bp., 1943); A rozmaring. 91 magyar népdal
(Bp., 1952); Siratók (Bp., 1966); Zenetörténeti emlékek a szlavóniai virrasztó
énekekben (Bp., 1966); Horgosi népdalok (Zenta, 1974); Lőrincréve népzenéje.
Karsai Zsigmond dalai (Bp., 1982); Gombos és Doroszló népzenéje (Újvidék,
1982). – Irod. Herceg János: A vajdasági népdal törvényhozója. K. L. (Üzenet,
1982. 2. sz.); K. L. (Népr. Hírek, 1982. 3-4. sz.); Rajeczky Benjámin: Búcsú
K. L.-tól (életrajzzal, műveinek bibliográfiájával, Ethnogr., 1983. I. Sz.).
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Forum, Újvidék, 2003. |