![]() |
|
A KIVÁGOTT FÁNAK IS VAN LELKE
![]()
Beszélgetés a doroszlói Móger János asztalosmesterrel
Az esztergályozott faelemekből készült utcai kerítés, az ajtók, ablakok és a szobabútor mind azt sejteti, hogy az ötvenhetedik évében járó Móger János doroszlói asztalos az igényesebb szakmabeliek közül való.
* Hol tanulta a mesterséget?
- A szomszédos Sztapáron, Savo Bekvalac asztalosnál voltam inas.
* Miért került éppen ide, hiszen az ötvenes években több mesteremberrel is dicsekedhetett a falu?
- Magam sem tudom. Talán, mert apám jó ismerőse volt leendő gazdámnak. Engem csak az érdekelt, hogy asztalos legyek. Már gyermekkoromban is a fafaragás volt a mindenem. A fának lelke van. Azt lehet belőle kihozni, amit csak akarunk.
Az általános iskola befejezése után egy szép nyári délelőttön kerestük fel apámmal az említett mestert. A bemutatkozás után apámék a konyhába mentek, talán áldomást ittak, nekem pedig az idősebbik inas egy sperlemezt nyomott a kezembe. Gipsszel kellett eltüntetnem a bútoron lévő repedéseket. Sosem felejtem el, amint spaklival - akár a kőműves a maltert - kentem a gipszet, aztán meg három napomba tellett, mire simára csiszoltam a megszáradt anyagot.
* Doroszlóról naponta utazott?
- A téli időszakot kivéve, igen. Télen a mesternél laktunk. Teljes ellátásról gondoskodott, sőt még zsebpénzt is adott. A munkaidő 6-18 óráig tartott, de korán reggel a műhelynek már melegnek kellett lennie, s az enyvet is meg kellett főzni akkorra. Munka után pedig ki kellett takarítani.
* Mi mindent készítettek itt?
- Csináltunk épület- és szobabútort, konyhakredenceket és sok mást. A bútorok alapfestését mi magunk végeztük, csak a díszítést, a faimitációt vagyis az ún. flóderozást csinálta egy zombori festő.
* Kizárólag festették a tárgyakat, bútorokat?
- Kezdetben igen. Később, az igényekhez igazodva áttértünk a furnírozott és kárpitozott bútorok készítésére, illetve a politúrozásra. Ez volt csak az igazi kihívás. A furnírozás nagy pontosságot igényel, az esetleges csonkítást nem lehet gipsszel eltüntetni.
A sorkatonai szolgálat letöltése után egy ideig a doroszlói Kálóczi Lajos mesternél dolgoztam, majd ismét Sztapárra kerültem. Tanítómesteremnél dolgoztam még két évig, közben megnősültem, majd 1965-ben a Zomborban működő stúdióba kerültem, ahol 1994-ig dolgoztam. A belső berendezés elemeit, szekrénysorokat, üzletberendezéseket gyártottunk boltok, áruházak, vendéglők, kórházak részére. Néha hetekig voltam távol otthonomtól. Jártuk a terepet, a megrendelő helyén raktuk össze az elemeket. 1994-ben, miután egyre kevesebb lett a munka, felmondást kaptam, így a szerbmiliticsi Tilia magáncégnél folytattam a munkát.
* Nem keresett külföldön munkát?
- De igen. Kiderült, ott sem kerestem többet, mint itthon, ezért négy hónap után visszajöttem.
* Most hol dolgozik?
- Sajnos csak itthon barkácsolgatok. Jelenleg munkanélküli segélyből élek - mondja befejezésül a doroszlói asztalosmester.
DAUTBEGOVICS Zoltán
| ||
|