A magyar kormány Határon Túli Magyarok Hivatala több millió forinttal (240 ezer német márkának megfelelő összeggel) támogatta annak a tizenöt vajdasági magyar művelődési egyesületnek és egy intézménynek a kérelmét, amely részt vett a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség által meghirdetett és koordinált meghívásos pályázaton. Az erről szóló szerződéseket februárban írták alá a megegyező felek. Az egyszeri, célirányos és vissza nem térintendő anyagi támogatásban a gombosi, a csantavéri, a kikindai, az ómoravicai, a törökbecsei, a doroszlói, a magyarittabéi, a magyarcsernyei, a becskereki, a felsőhegyi, a kanizsamonostori, a maradéki, a zombori, a temerini és a hertelendyfalvi magyar művelődési egyesületek részesültek székházuk felújítására, valamint a kanizsai Cnesa a Művészetek Házának a befejezésére.

Mészáros László az új villanydoboz előtt

Az összeg egy részét már mindannyian megkapták, a munkálatok elkezdődtek. Helyszíni riportjainkban erről számolunk be. Ezúttal Doroszlóra látogattunk.

Régi szép idők: Doroszlón 1938-ban alakult meg a művelődési egyesület, amely még ugyanabban az esztendőben megvásárolta azt a saroképületet, amely ma is az egyesület székháza. A színháztermet később építették hozzá, úgyhogy egészen tágasan vannak az egyesületben, mely - Herceg János javaslatára - vette fel a Móricz Zsigmond nevet, akivel levelezőtársak voltak. Sajnos, a nagy névadó nevét a székházon már évek óta nem hirdeti tábla. A régi eltűnt, újat nem csináltattak. Talán jobb is így, mondják, nyilván az se maradna ott sokáig... Az a fontos, hogy áll, és épségben maradt az épület. Nem járt úgy, mint a gombosiak művelődési háza, melyben a háborús időkben évekig tartalékosok tanyáztak, s kész csatateret hagytak maguk után. Itt, Doroszlón a falakon régi fényképek mesélnek az egyesület fénykoráról - a színjátszókról például a Házitücsök (1955), a Sárga csikó (1956) vagy a Sári bíró (1969) című előadásban. Azokat az éveket idézik, amelyeket az amatőr színjátszás szíve-lelke Szalai János és Piroska; a híres néptánccsoport vezetője pedig Gellér Zoltán volt.

A doroszlói Móricz Zsigmond Művelődési Egyesület székháza

,,Ami a színjátszókat illeti, ma már csak jelenetekre futja az energiánkból, színdarabra már nem. A háborús években nem is dolgoztunk. De az épület, hál' istennek, megmaradt. Az elmúlt években az egyesület munkája csak a Négyes fogat megtartására korlátozódott, a Gombos-Kupuszina-Szilágyi-Doroszló találkozókat nem adtuk fel. Nincs emberanyag. Sokan áttelepültek, külföldre vándoroltak. Azok a fiatalok pedig, akik maradtak, amint megnősülnek vagy férjhez mennek, rögtön abbahagyják a táncot, az amatőr színészkedést. Faluhelyen ez a szokás. Minden szakcsoportban megcsappant a létszám. Táncosaink például 5 párral léptek föl az idei Gyöngyösbokrétán, pedig évekkel ezelőtt 8-10 pár képviselte Doroszlót. A vegyes kórus az egyedüli, ahol sikerült az idősebbeket is bekapcsolni a munkába'' - mondja MÉSZÁROS László, az egyesület elnöke, aki doroszlói születésű, s 1992-ben, a szabadkai Műszaki Főiskola befejezése után visszatért a falujába. Az iskolában matematikát tanít 93 óta, ugyanabban az évben lett a művelődési egyesület színjátszó csoportjának a tagja. Az egyesület elnöki tisztjét 2000-ben vette át Diósi Jánostól.

A doroszlói Móricz Zsigmond Művelődési Egyesület hírnevét a néptáncosok vitték a legmesszebbre - vezetőjük DÖRNER Zsuzsanna. Fúvószenekaruk is nagyon híres, sajnos, a fúvósoknak ma nincs már helybeli vezetőjük, így fizetett ember foglalkozik velük. WILHELM József, a színjátszó szakcsoport vezetője ebben az idei évadban sikerrel verbuválta a fiatalokat, de majd ősszel derül ki (ha a középiskolákban megkezdődik a tanítás), hogy végül is hányan maradnak a csoportban. Wilhelm Józsefet (ő a vezetője a vegyes kórusnak is) azonban nem olyan fából faragták, aki könnyen feladja: egy egész estét betöltő színdarabot készül bemutatni a doroszlói általános iskolás diákok bevonásával. Végezetül van az egyesületnek irodalmi szakcsoportja, az IRO-m, amelyet GYÖRGY Mária magyartanárnő vezet. Összesen öt szakosztály - mintegy ötven emberrel.

Gazdára talál majd minden szék szeptemberben, a jubileumi műsoron, amelyet Doroszló újratelepítésének a 250. évfordulója alkalmából tartanak

Miből él az egyesület, miből tartja fönn a székházát? Bérletekből és a pályázatokon elnyert pénzekből. Kiadták a kocsmát meg egy irodát, ahol bankfiók működik. ,,A havi bérleti díj néha elég, máskor meg nagyon kevés, attól függően, hogy éppen milyen időket élünk - mondja az egyesület elnöke. - De rendszeresen pályázunk az alapítványoknál, s már több alkalommal is sikerült támogatást kapnunk. Az új öltözőt például az Illyés Közalapítványtól nyert támogatásból építettük, de sikerült már támogatást nyerni például 4 pár csizmára, aztán a fúvószenekar hangszereinek a javítására. Az Esély a Stabilitásra Közalapítvány pénzt hagyott jóvá az egész idei évi tevékenységünkre, ami azért fontos, mert idén ünnepeljük a falu újratelepítésének a 250. évfordulóját, s nagyobb ünnepségre készülünk. A HTMH pályázatán hétezer márkának megfelelő összeget kapunk a villanyvezeték felújítására. A vezeték annyira elavult, hogy valóban tűzveszélyes volt, nem túloztunk, amikor beírtuk. A fővezeték régi, mintegy harminc évvel ezelőtt készült, állandóan kiesett az egyik fázis, örökösen rettegtünk egy rövidzárlat következményeitől, s nagyon örülünk, hogy most megoldhatjuk ezt a problémát. Az átutalt pénzből a tetőn kicseréltük a régi tartót és új villanyóra-dobozt szereltettünk be. A fennmaradt nagyobb összegből pedig szeretnénk kicserélni a nagyteremben a vezetéket, s megoldani a színpadi világítást is.''

Így most már sokkal nyugodtabb lélekkel készülnek a falu újratelepítésének a jubileumára, Doroszló 250. évfordulóra, amelynek alkalmából két nagy ünnepség lesz. Az egyik augusztus végén, a helyi önkormányzat szervezésében, a másik pedig augusztus 6-án, amely a művelődési egyesület jubileumi ünnepsége lesz. ,,Ez utóbbi a miénk lesz, amit a magunk módján ünnepelünk majd meg. Meghívjuk a Négyes fogathoz tartozó települések táncosait, külföldről a zilahiakat, akikkel nagyon jó kapcsolatot tartunk, aztán Ausztriából a felsőőrieket, akikkel a BáCiSz (Bácskai Civil Szervezetek) bajai összejövetelén vettük fel a kapcsolatot. Ennek a regionális civil szervezetnek a magyarországi helységek mellett délvidéki tagjai is vannak, s nagyon büszkék vagyunk arra, hogy Vajdaságból az elsők között kapcsolódtunk be a szervezetbe'' - mondja MÉSZÁROS László. Hogy mire büszkék még? Arra, hogy a fölterjesztésükre Szalai tanító bácsi Aracs-díjban részesült. Meg arra, hogy nemsokára lesz egy új szakosztályuk. Az egyesület legutóbbi vezetőségi ülésen egy fiatal (munkanélküli) óvónő azt mondta: szeretne heti két alkalommal foglalkozni a legkisebbekkel, az óvodáskorú gyerekekkel. Játékos anyanyelvápolás, hagyományápolás, képzőművészeti foglalkozások képeznék a foglalkozások alapját. S mindenki örül, hogy az óvónő, Turkál Marianna a legkisebbekkel kezdi az utánpótlás nevelését, az óvodásokkal.

Szabó Attila fölvételei

OROSZ Ibolya